A magyarteleki (egykor kisteleki) uradalmi központban álló kúria a 19. század közepén épülhetett, a késő klasszicizmus és a korai historizmus határán. Bár építésének pontos körülményeiről nem maradtak fenn írásos források, első ismert említése 1851-ből származik, amikor Fényes Elek így írt róla: „Van egy csinos uradalmi laka. Birja Czindery László.” A 20. században az épület Kammerer-kúriaként vált ismertté, utolsó birtokosai nyomán. A II. világháborút követően, 1945-ben tragikus sors jutott osztályrészéül: a helybeliek kihordták és megsemmisítették a kúria teljes berendezését. Az épület ma is tanúja annak a korszaknak, amikor a vidéki nemesi rezidenciák a társadalmi és építészeti változások metszéspontjában álltak.

Az értéktár fontos célja, hogy betekintést engedjen a kor műszaki színvonalának és tudásának bemutatására. Az épület feldélszékének egy jelentős része műemléki értéket képviselő történeti szerkezet. Az ide látogató közvetlen közelről megcsodálhatja a régmúlt mestereinek tudását a szerkezet látszó elemeinek és csomópontjainak segítségével.